Az időjósok tették a dolgukat és beharangoztak egy olyan időt, melyre nem éppen a horgászok szoktak ácsingózni.
Viszont, hála az égnek remek, néhol enyhe széllel, napsütéssel tarkított napot tudhattunk magunkénak. Várható rossz idő miatt a jelentkezők közül többen nem jöttek el, így a szokottnál is kevesebben vágtunk neki a versenynek.
A tó igen gazdag ponty állománnyal bír, mely híre elterjedt a bojlis horgászok körében.
Itt is engedélyezett a nagyhalak vadászai számára a távirányítós etetetőhajó használata, így érthető a jó halak az átlagos felszereléssel bíró sporik számára elérhetetlen messzeségben keresgélik a napi betevőjüket. A sok „0”-ás lőlapot nézve (31-ből 17) ideje lenne a felszereléseinket frissíteni egy-két izmosabb cuccal.
Az első helyen Gáspár Tomi végzett immáron sokadszor, második Pfundt Karcsi lett, míg harmadik helyet ifjú Gáspár Tomi szerezte meg.
A verseny utáni finom, kiadós kaja elfogyasztása alatt sokan dünnyögtek, már megint a Gáspár?!  Urak! Unalmas, hogy mindig Ő nyeri?
Tanulni kell tőle, le kell menni, megnézni a vizet, kicsit gyakorolni a verseny helyszínén és már is jobb lehet az eredmény. Mondjuk nekem is csak a szám jár, mert az eredményemen látható („0”) mennyit voltam gyakorolni.
De hát nem vagyunk nyeretlenek, mindnyájan tudjuk az ok-okozat összefüggéseket.
Gratulálok a győzteseknek, talán jövőre veszem a fáradságot és . . . .
Üdvözlettel!
Erdei Zoli