Alapszabály

2015.05.14.

Egyesületünk a Kék Dunai HE alapszabálya

 Alulírott Alapítók az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:63-3:87. §-ai, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény alapján a Kék Dunai Horgász Egyesület egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát a 2014. 12. 10-i Küldöttközgyűlésen az alábbiak szerint fogadták el.

 

I.

Az Egyesület adatai

 

1. Az Egyesület neve: Kék Dunai Horgász Egyesület

2. Az Egyesület rövidített neve: Kék Dunai HE

3. Az Egyesület idegen nyelvű elnevezése:

4. Az Egyesület pecsétje: köriratban az Egyesület neve, alatta középen kishal

5. Az Egyesület székhelye: 1031 Budapest, Torma Károly u. 15.

6. Az Egyesület működési területe: Magyarország

7. Az Egyesület jogi személy. Az Egyesület civil szervezet.

 

II.

Az Egyesület célja és feladatai

 

1. Az Egyesület célja:

  • ­­­a horgászat hagyományainak megőrzése, egy új keretek között létrehozandó horgász mozgalom megteremtése;
  • a tagság érdekeinek védelme, képviselete, a törvényes működés feltételeinek megteremtése.
  • a szabadidő hasznos eltöltése, a tagságnak a horgászat szabályainak megtartására és a természet szeretetére és védelmére való nevelése.

 

2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, civil és gazdálkodó szervezettel, más Egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

 

3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet.

Az Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatása céljából nem hozható létre, ilyen tevékenységet csak a célja megvalósításának előmozdítása érdekében, azokkal közvetlenül összefüggően, kiegészítő jelleggel végezhet. 

Amennyiben az Egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály engedélyhez (feltételhez) köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerinti hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre irányadó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

 

4. Az Egyesület feladatai:

  • ellátja a tagság érdekképviseletét és érdekvédelmét;
  • szaktanácsot és egyéb szolgáltatásokat nyújt a horgászattal kapcsolatban;
  • törekszik a folyók, tavak és egyéb vízterületek horgászati jogának megszerzésére, illetőleg a megszerzett jogok megtartására;
  • igény szerint, a rendelkezésre álló anyagi erőforrások függvényében horgásztanyát üzemeltet, közreműködik és szervezi a tagság számára a horgászüdülést, ifjúsági táborok szervez;
  • tevékenyen közreműködik a természet – és környezetvédelmi feladatok ellátásában;
  • gondoskodik a horgászok képzéséről, továbbképzéséről, ismereteik bővítéséről, horgászvizsgáztatásáról;
  • horgászversenyeken vesz részt, illetve horgászversenyeket rendez és biztosítja a versenyzők lehetőség szerinti felkészítését;
  • az Egyesület saját versenycsapatot hoz létre, és azt a lehetőségei szerint erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti;
  • szervezi az utánpótlás nevelését;
  • kezdeményezően segíti a horgászegyesületek egymás közötti és kívülállókkal fennálló sokoldalú együttműködését.

 

III.

Az Egyesület tagsága

 

1. Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely:

  • nyilatkozik a belépési szándékról,
  • elfogadja az Egyesület céljait,
  • az Alapszabály alapján az Egyesület tagjainak előírt kötelezettségek teljesítését vállalja,
  • az Egyesület taggá választ.

Tagság formája: rendes, pártoló, tiszteletbeli

 

A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

 

A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

A rendes tagok kötelezettségei:

  • az Egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére;
  • az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

 

2. A rendes tag felvételéről – belépési nyilatkozat alapján – az Egyesület Elnöksége dönt.

 

3. Az Egyesület rendes tagjának jogai:

  • részt vehet az Egyesület tevékenységében, rendezvényein és – közgyűlés tartása esetén (l. IV.1.1. pont) – a közgyűlésen szavazati joggal,
  • észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
  • a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
  • felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;
  • választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;
  • indítványt tehet a Küldöttközgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;
  • betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
  • a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Küldöttközgyűlés és rendkívüli Elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti;
  • kezdeményezheti tiszteletbeli tag felvételét;
  • jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.

 

Az Egyesület minden rendes tagját egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

 

4. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület működését, célkitűzéseit az Egyesületbe pártoló tagnak való jelentkezésével is támogatni kívánja. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag tanácskozási joggal részt vehet a Küldöttközgyűlésen, igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulásával vesz részt.

 

Az Egyesület tiszteletbeli tagja olyan természetes személy lehet, akit a tiszteletbeli tagságra az Egyesület vezetősége többségi döntésével felkér, és aki a felkérést elfogadja, majd ezután a Küldöttközgyűlés tiszteletbeli tagnak megválasztja. Bármely Egyesületi tag javasolhat természetes személyt tiszteletbeli tagságra az Egyesület vezetőségének.

A tiszteletbeli tag jogosult az Egyesület valamennyi, a tagjai számára nyújtott szolgáltatását és kedvezményét az Egyesületi tagokra vonatkozó szabályok szerint igénybe venni.

A tiszteletbeli tag jogosult tanácskozási joggal részt venni a Küldöttközgyűlésen, de szavazati joggal nem rendelkezik és kamarai tisztségre nem választható meg. A tiszteletbeli tag nem fizet tagdíjat.

 

5. A Küldöttközgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, míg a jogi személy tagok bejelentett és igazolt képviselőjük útján vesznek részt. Amennyiben a képviseletre jogosult nem a törvényes képviselő (vezető tisztségviselő), úgy csak az általuk kiadott közokiratba, vagy teljes hatályú magánokiratba foglalt meghatalmazás útján gyakorolható a képviseleti jog.

 

6. Az Egyesület rendes tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, a Küldöttközgyűlési és elnökségi határozatokat betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását, köteles a Küldöttközgyűlés/elnökség által meghatározott tagdíjat rendszeresen megfizetni.

Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósulását.

 

7. A tagsági viszony megszűnésére vonatkozó rendelkezések:

  • a tagság megszűnik, ha a tag a tagságról lemond
    • a lemondásról írásban, igazolható módon kell nyilatkozni
    • a lemondásról szóló nyilatkozatot az Elnöknek kell megküldeni
    • a tagsági viszony a lemondásról szóló nyilatkozat Egyesület általi átvételének napján szűnik meg
  • a tagság megszűnik, ha a tagot a Küldöttközgyűlés az Egyesületből kizárja.

 

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

A kizárás alá vont tagot az Egyesület Elnöke a kizárási eljárás megindítását követő három munkanapon belül napon belül írásban, a kizárási ok megjelölésével értesíti az eljárás megindításáról. A kizárás alá vont tag az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül terjesztheti elő írásban védekezését.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell az alábbiak szerint: Az Elnökség határozatát írásban – az írásba foglalt határozatnak a tag részére történő közvetlen átadásával vagy tértivevényes küldeményben történő megküldésével – közli a kizárás alá vont taggal, aki a kizáró határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül – nem halasztó hatályú fellebbezésben – kérheti a határozat felülvizsgálatát a Küldöttgyűléstől. Ezt a figyelmeztetést az Elnökség határozatának tartalmaznia kell.

A postai úton megküldött határozatot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az az Egyesülethez „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

A Küldöttgyűlés a fellebbezést legközelebbi ülésén köteles tárgyalni. A tagot a Küldöttgyűlés helyszínéről és idejéről értesíteni kell, hogy azon megjelenhessen. Amennyiben a kizárás alá vont tag ezt kéri, a Küldöttgyűlésén a fellebbezése tárgyalása során számára a felszólalás lehetőségét biztosítani kell. A Küldöttgyűlés kizáró határozatot csak a jelenlévő küldöttek 2/3-ának szavazatával hozhat.

A kizárás alá vont tag a kizárási eljárás teljes folyamatában jogosult jogi képviselővel eljárni.

 

 

A tagot az Egyesületből kizárni csak a Küldöttközgyűlés által elfogadott határozatban (belső szabályzatban) meghatározott eljárás lefolytatását követően lehet.

 

A tagot a tagnyilvántartásból az Egyesület tagjai közül törölni kell

  • halála esetén (természetes személy esetén),
  • megszűnése esetén (jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet).

 

A tagdíjat a rendes és pártoló tagok kötelesek határidőre megfizetni. Ennek elmaradása esetén a késedelmes tag ajánlott levélben felszólítást kap hátraléka rendezésére, és ha a felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül tartozását nem rendezi, tagsági viszonya felfüggesztésre kerül 30 nap időtartamra. A postai úton megküldött felszólítást a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az az Egyesülethez „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

 Amennyiben a tag felfüggesztés ideje alatt sem rendezi tagdíj-tartozását, tagsága megszűnik, ezzel egyidejűleg az Elnökség a tagok jegyzékéből – tagság megszűnése tagdíj meg nem fizetése miatt megjegyzéssel – törli.

Az Elnökség törlést elrendelő határozatát az Elnökségnek közölnie kell a taggal.

A törölt tag a törléssel kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Küldöttközgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

A tagságról való lemondás a tagot terhelő vagyoni kötelezettség teljesítése alól nem mentesíti.

 

IV.

Az Egyesület szervezete

Az Egyesület szervei:

 

  • Küldöttközgyűlés,
  • Elnökség,
  • Felügyelő Bizottság.

 

IV.1.

Küldöttközgyűlés

 

1. Küldöttközgyűlés

A Küldöttközgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve. Amennyiben a taglétszám 500 főre vagy 500 fő alá csökken, a Küldöttközgyűlés helyett közgyűlést kell tartani.

A Küldöttközgyűlés hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyeket az Alapszabály a hatáskörébe tartozóként sorolt fel.

A küldöttek létszámát az arányos képviseleti elv alapján az alábbiak szerint kell meghatározni:

  • ha a taglétszám 501-2000 fő között van, akkor 40 tagként választható 1 küldött,
  • ha taglétszám 2001-5000 fő között van, akkor 100 tagként választható 1 küldött,
  • ha a taglétszám 5001 fő fölött van 250 tagként választható 1 küldött.

A küldöttek megválasztása 5 évre szól.

Az Egyesület vezetősége gondoskodik arról, hogy a tagság a küldötteit megválaszthassa. A küldöttek személyére az Egyesület tagjai jelölhetőek a tagok által. A küldött személyére tett írásbeli javaslatot a tag a küldöttválasztás napja előtt legkorábban 30 napig írásban juttathatja el az Egyesület vezetőségéhez. Egy személy egy küldöttre tehet javaslatot.

A vezetőség gondoskodik arról, hogy a küldöttjelöltek listája hozzáférhetővé váljék a tagság számára.

A küldöttjelöltek listáját az Egyesület székhelyén, illetve a területi egységeknél (az Egyesület érdekköréhez tartozó horgászboltokban) kell elhelyezni, biztosítva a lehetőséget a tagoknak arra, hogy küldöttjüket megválaszthassák. Egy személy egy küldöttre szavazhat. A szavazás a küldöttek listáján történik, amelyen a szavazó az adott küldött neve alá saját kézírásával felírja nevét, címét, majd ezen adatait aláírja. Ha valaki több küldöttre szavaz, az összes szavazata érvénytelennek minősül. Megválasztott küldöttnek a vezetőség által a taglétszám alapján meghatározott létszámig a legtöbb szavazatot kapott személyek minősülnek.

A Küldöttközgyűlésre meg kell hívni – igazolható módon – azokat a tagokat is, akiknek az ügyében határozatot kívánnak hozni. A meghívót legkésőbb a Küldöttközgyűlés kitűzött időpontja előtt 15 nappal meg kell küldeni a küldötteknek, illetve az egyéb meghívottaknak.

A meghívónak tartalmaznia kell

  • az Egyesület nevét és székhelyét;
  • a Küldöttközgyűlés idejének és helyszínének megjelölését;
  • a Küldöttközgyűlés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A küldöttközgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított három napon belül a tagok és az Egyesület szervei a Küldöttközgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a Küldöttközgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a küldöttközgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a Küldöttközgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

Ha a Küldöttközgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, abban az esetben az akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A Küldöttközgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

A Küldöttközgyűlési meghívóban (postai úton vagy e-mailen) közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Küldöttközgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Küldöttközgyűlés nem határozatképes. Az Egyesületi tagoknak lehetőséget kell arra biztosítani, hogy a meghívó kiküldését megelőzően a napirendi pontokra javaslatot tehessenek (javaslattételre 5 napot kell bebiztosítani).

 

A Küldöttközgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy küldött valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Határozatképtelenség esetén megismételt Küldöttközgyűlés ugyanarra a napra az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában csak abban az esetben hívható össze, ha a megismételt Küldöttközgyűlés összehívásának lehetősége az első Küldöttközgyűlésre szóló meghívóban előre közlésre került és azzal a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett tagok több mint kétharmada (legalább 66 százalék + 1 fő) egyetértett.

A tizenöt napon belül ismételten összehívott Küldöttközgyűlés az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában már a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A Küldöttközgyűlés határozatait a jelenlévő küldöttek több mint felének egyetértő, nyílt szavazatával hozza. A Küldöttközgyűlés a mindenkori esetleges jogszabályi korlátok között egyszerű szótöbbséggel hozhat határozatot arról, hogy mely határozatát köti egyszerű szótöbbséghez és nyílt szavazáshoz, illetve melyet hoz csak titkos szavazással, illetve minősített (kétharmados, legalább 66% + 1 fő) szótöbbséggel.

A Küldöttközgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, illetve összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Küldöttközgyűlést.

 

2. A Küldöttközgyűlést össze kell hívni:

  • évente egyszer (ún. rendes Küldöttközgyűlés),
    • ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
      • ha az Elnökség rendkívüli Küldöttközgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
      • ha a törvényszék a Küldöttközgyűlés összehívását elrendeli.

 

3. A Küldöttközgyűlés összehívása és a Küldöttközgyűlés helyszínének meghatározása az elnök feladata azzal, hogy a Küldöttközgyűlést az Egyesület székhelyére vagy más arra alkalmas helyre kell összehívni.

 

 

4. A Küldöttközgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Küldöttközgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

 

A Küldöttközgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Küldöttközgyűlés által megválasztott tag hitelesít.

 

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Küldöttközgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a határozatokat. A Küldöttközgyűlési jegyzőkönyvnek minden esetben tartalmaznia kell a döntések tartalmát, időpontját és hatályát illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, valamint a döntések mellett és ellen szavazók személyét név szerinti megjelöléssel (nyílt szavazás esetén). A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen hozott határozatokat sorszámmal ellátva. A határozatokat a Határozatok Tárába kell átvezetni és nyilvántartani.

 

A Küldöttközgyűlés elején az Elnökség javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv-hitelesítők és a szavazatszámlálók személyére. Az elnökség javaslatának ismertetése után bármely küldött javaslatot tehet az elnök vagy az elnök által megbízott levezető elnök helyett más levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv-hitelesítő és szavazatszámláló személyére. A javasolt személyek közül nyílt szavazással választ a Küldöttközgyűlés.

 

5. A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az Egyesület megalakulásának, megszűnésének, szétválásának valamint más egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;
  • az Alapszabály elfogadása és módosítása;
  • a vezető tisztségviselők megválasztása és visszahívása, ha a tisztségviselő feladata ellátására méltatlanná válik, valamint a vezető tisztségviselők díjazásának a megállapítása;
  • a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
  • tagdíj mértékének és esedékességének megállapítása;
  • az Elnökség éves beszámolójának – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  • az éves költségvetés elfogadása;
  • a fegyelmi/etikai szabályzat elfogadása;
  • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  • a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  • a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  • a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
  • a végelszámoló kijelölése.

 

6. A Küldöttközgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

 

7. Az Egyesület Alapszabályának módosításához kétharmados szótöbbséggel hozott határozat szükséges.

Az Egyesület megszűnéséről szóló Küldöttközgyűlési döntéshez az összes küldött kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:

  • más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához;
  • tag kizárásához;
  • Elnökség valamely tagjának visszahívásához.

 

8. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.

 

A megismételt szavazás győztese a több szavazatot kapott személy lesz.

 

9. Az Elnök a Küldöttközgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek képviselőit és magánszemélyeket.

 

IV.2.

Elnökség

 

1. Elnökség

Az Elnökség két Küldöttközgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Küldöttközgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább 15 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban – ideértve az elektronikus levelet is –  értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

 

Az ülés határozatképes, ha az elnökségi tagok több, mint a fele jelen van. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább négy elnökségi tag jelen van. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

 

Az ülésen jegyzőkönyvet kell vezetni. Az elnökségi ülés jegyzőkönyvének minden esetben tartalmaznia kell a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, valamint a döntések mellett és ellen szavazók személyét név szerinti megjelöléssel (nyílt szavazás esetén). A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen hozott határozatokat sorszámmal ellátva.

 

Az Elnökség határozatait, a határozat pontos dátumának és a határozat tárgyának feltüntetésével az „Elnökségi Határozatok Tárában” kell rögzíteni.

 

Az Elnökség tagjai kötelesek a Küldöttközgyűlésen részt venni, a Küldöttközgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

 

2. A hat tagú Elnökséget a Küldöttközgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 5 éves időtartamra. Tagjai: elnök, alelnök, négy fő elnökségi tag.

 

3. Az Elnökség feladata és hatásköre:

  • az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  • a beszámolók előkészítése és azoknak a Küldöttközgyűlés elé terjesztése;
  • az éves költségvetés elkészítése és annak a Küldöttközgyűlés elé terjesztése;
  • az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Küldöttközgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  • az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  • a Küldöttközgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
  • az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  • részvétel a Küldöttközgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  • a tagság nyilvántartása;
  • az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  • az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  • az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
  • tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
  • az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;
  • az Elnök éves beszámolójának elfogadása;
  • személyzeti munka irányítása;
  • tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;
  • minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

 

4.

Az elnökség köteles a Küldöttközgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  • az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott Küldöttközgyűlésen a küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

 

IV.3.

Az Egyesület tisztségviselői, képviseleti jog

 

1.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

2.

Az Egyesület elnöke

Az Egyesület elnökét öt éves időtartamra a Küldöttközgyűlés választja, aki tevékenységével a Küldöttközgyűlésnek felelős.

Az Elnök feladata és hatásköre:

  • az Egyesület tevékenységének irányítása;
  • a Küldöttközgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;
  • döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
  • a Küldöttközgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
  • kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
  • irányítja az Elnökség munkáját;
  • vezeti az Elnökség üléseit;
  • képviseli az Egyesületet;
  • intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
  • összehívja az Elnökség üléseit;
  • vezeti az ügyintéző apparátust;
  • irányítja az Egyesület gazdálkodását; ellenőrzi a kiadások számláit ellenőrzi,
  • kezeli az Egyesület pénzügyeit, utalványozási jogot gyakorol;
  • gyakorolja a munkáltatói jogokat;
  • gondoskodik a tagnyilvántartásról, határozatok tárának vezetéséről,
  • minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

 

2. Az Egyesület alelnöke

Az Elnököt távollétében az alelnök helyettesíti. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait, utalványozási jogot gyakorol.

 

3. Elnökségi tagság megszűnik:

  • a tisztségről való lemondással, a lemondást az Elnökség ülésén be kell jelenteni vagy írásban, igazolható módon kell közölni;
  • visszahívással;
  • az elnökségi tag halálával;
  • határozott időre választott Elnökség esetén a határozott idő lejártával;
  • az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

4. Az Egyesület képviselete: az Egyesületet az elnök és – abban az esetben, ha az elnök helyetteseként kell eljárnia – az alelnök önállóan képviseli.

 

5. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jog az Egyesület Elnökét és alelnökét együttesen illeti meg, bármelyikük akadályoztatása vagy kiesése esetén az Elnökség egyszerű többséggel jelöli ki a rendelkezési jog gyakorlóját az akadályoztatott vagy kieső személy helyett.

 

V.

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

 

1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Küldöttközgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Küldöttközgyűlés elé terjeszt.

 

2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

  • tagsági díjak, amelyet a Küldöttközgyűlés állapít meg;
  • magán és jogi személyek támogatásai privát és állami szektorból egyaránt;
  • az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
  • rendezvény bevétel;
  • egyéb bevételek.

 

3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

 

4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási tevékenységről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

 

5. Tagdíj fizetése: készpénzben/átutalással, mértékét az Egyesület Küldöttközgyűlése határozza meg. A tagdíj megfizetésének határideje tárgyév a tárgyév júniusának 30. napja. A jelenleg érvényes tagdíj 2.200,- Ft, azaz Kettőezer-kettőszáz forint.

 

6. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.

 

7. Az Egyesület az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.

 

8. Az Egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulóját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

A letétbe helyezett beszámolót a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

Amennyiben az Egyesület saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló saját honlapon történő elhelyezésére is. Az Egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

 

9. Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

 

A civil szervezet gazdálkodására és adománygyűjtésre egyebekben a 2011. CLXXV. törvény V. fejezetének 17-26. §-a irányadó.

 

VI.

Felügyelő Bizottság

 

1. Az Egyesület felügyelő szerve az Felügyelő Bizottság, amely 3, 1 elnökből és 2 tagból főből áll. Az Felügyelő Bizottság tagjait a Küldöttközgyűlés választja 5 évre. Az Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. Visszahívhatóak, ha tevékenységükkel az Egyesület céljainak megvalósítását veszélyeztetik. Az Felügyelő Bizottság tagjai vezető tisztségviselőknek minősülnek.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

 

2. Az Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.

 

Az Felügyelő Bizottság döntéseit egyhangúlag hozza.

 

3. Az ülések összehívását az Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kezdeményezheti. A tagokat a napirend közlésével az ülésnap előtt legalább nyolc nappal írásban értesíteni kell.

Az Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A határozatképtelenség esetén a megismételt ülést – azonos napirendi pontokkal – legalább nyolc napos időközzel kell kitűzni.

 

4. Az Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Küldöttközgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

 

5. Az Felügyelő Bizottság üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

 

6. Az Felügyelő Bizottság köteles az Egyesület Elnökségét tájékoztatni, és a Küldöttközgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  • az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Küldöttközgyűlés döntését teszi szükségessé;
  • a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

A Küldöttközgyűlést az Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Küldöttközgyűlés összehívására az Felügyelő Bizottság jogosult.

 

Ha a Küldöttközgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi  ellenőrzést ellátó szervet.

 

7. Az Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik:

  • a tag halálával,
  • lemondással,
  • a Küldöttközgyűlés által történő visszahívással,
  • az Egyesület megszűnése esetén;
  • az FB tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • az FB taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

 

VII.

Az Egyesület megszűnése

 

1. Az Egyesület megszűnésére a Ptk. 3:48. § (1) bekezdése, 3:83. §-a és 3:84 §-a az irányadó.

 

2. A megszűnt Egyesület maradék vagyona a hitelezői igények kielégítése után a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti.

A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.

 

3. Az Egyesület nyilvántartásból való törlésére az Egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 

VIII.

Vegyes és záró rendelkezések

 

Az Egyesület a nyilvántartásba vételével jön létre. Az alapszabály módosítása esetén az Egyesület nyilvántartásba vételére irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az Egyesület tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

 

Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

 

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

Az egyesületi döntéshozatalok során a határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki ez Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

Az Egyesület a Küldöttközgyűlés és az elnökség határozatait azok meghozatalától számított 10 napon belül közzéteszi a honlapján. A közzététel számít a határozatok kihirdetésének, a tagokra kötelezettséget jelentő határozatok a közzététel napjától hatályosak.

 

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a Küldöttközgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.

 

Az Egyesület Alapszabályát a 2014-12-10-i Küldöttközgyűlés fogadta el.

vissza